Bővített Biblia

Bizonyság a Gyógyítóról, aki tegnap, ma, és mindörökké ugyanaz: „Napnyugtakor mindenki hozzávitte a különféle bajokban szenvedő betegét; ő pedig mindegyikükre rátette a kezét, és meggyógyította őket. Sokakból pedig ördögök is mentek ki, kiáltozván és mondván: Te vagy ama Krisztus, az Isten Fia! De ő megdorgálván, nem engedé őket szólani, mivelhogy tudták, hogy ő a Krisztus” (Luk. 4,40-41)

A Máté írása szerinti Evangélium kijelenti, hogy egy Ézsaiás által mondott próféciát teljesített be az Úr Jézus: „Az est beálltával pedig vivének hozzá sok ördöngőst (démonizáltat), és egy szóval kiűzé a tisztátalan szellemeket, és meggyógyít vala minden beteget. Hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás próféta mondott, így szólván: Ő vette el a mi erőtlenségünket, és ő hordozta [(basztadzó): hord, cipel; eltávolít, elvisz. (Itt: betegségeinket Ő vette le rólunk)] a mi betegségünket. [Magára vállalta bajainkat és hordozta (eltávolította) betegségeinket]” (Mát. 8,16-17)

 Ézsaiás próféciája így hangzik: „…a mi betegségeinket (Ő) viselte, a mi fájdalmainkat hordozta (távolította el). Mi meg azt (hittük) gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta (hogy Istentől ostoroztatik, verettetik és kínoztatik). Pedig a mi vétkeink (hamartia: céltévesztés) miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg” (Ésa. 53,4-5)

Az apostolon keresztül a Korintusbelieknek - vagyis a krisztusban kisdedeknek, akik még testi emberek - mondja az Úr, hogy Isten az: „Ő pecsétjével el is jegyzett minket, és a Szellem zálogát adta szívünkbe” (2Kor. 1,22)

Mert Isten azt ígérte, hogy: „...ha engedelmesen hallgattok szavamra, és megtartjátok szövetségemet, akkor ti lesztek az én tulajdonom valamennyi nép közül, bár enyém az egész föld”

„Az ÚR pedig azt kívánja ma tőled, hogy légy az ő tulajdon népe, ahogyan megmondotta neked, megtartván minden parancsolatát. Akkor az általa teremtett összes nép fölé emel, hogy dicséretes, hírneves és tisztelt légy. Istenednek, az Úrnak a szent népe leszel, ahogyan megígérte” (2 Móz. 19,5; 5 Móz. 26,18-19)

És az Úrnak gondja van arra, hogy szavát beteljesítse, ezért kijelenti, hogy: „Hiszen te Istenednek, az Úrnak szent népe vagy. Téged választott ki Istened, az ÚR, hogy tulajdon (megszerzett) népe légy valamennyi nép közül, amelyek a föld színén vannak. Nem azért szeretett meg, és nem azért választott ki benneteket az ÚR, mintha valamennyi nép közt a legnagyobbak volnátok, hiszen a legkisebbek vagytok valamennyi nép közt, hanem azért, mert szeret benneteket az ÚR, és megtartja azt az esküt, amelyet atyáitoknak tett.

Ezért hozott ki benneteket az ÚR erős kézzel, és ezért váltott ki a szolgaság házából, Egyiptom királyának, a fáraónak kezéből. Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az ÚR az Isten. Állhatatos Isten ő, aki hűségesen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is, azok iránt, akik szeretik őt és megtartják parancsolatait” (5 Móz. 7,6-9)

És hogy ez tudatosuljon bennünk, megismétli a kijelentést: „Mert szent népe vagy te az Úrnak, a te Istenednek, és az Úr választott téged, hogy légy néki tulajdon népe minden nép közül, amelyek a föld színén vannak” (5 Móz. 14,2)

Az apostolon keresztül jelenti az Úr, hogy kikről szóltak a próféciák: „Tisztesség azért néktek, akik hisztek; az engedetleneknek pedig: A kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a szegletnek fejévé és megütközésnek kövévé s botránkozásnak sziklájává; Akik engedetlenek lévén, megütköznek az igében, amire rendeltettek is.

Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket; Akik hajdan nem nép voltatok, most pedig Isten népe vagytok; akik nem kegyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok” (1 Pét. 2,7-10)

És azt is, hogy kinek és kiknek szólt a próféciákban elhangzott ígéret: Az ígéretek pedig Ábrahámnak adattak és az ő magvának. Nem mondja: És a magvaknak, mint sokról; hanem mint egyről. És a te magodnak, aki a Krisztus. Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint, ígéretnek gyermekei vagyunk. (Gal. 3,16; 4,28)

Akik: „Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által” (Róm. 3,24)

 Ezért így buzdít Dávid: „Dicsérjétek az Urat, mert jó az Úr; zengjétek nevét, mert gyönyörűséges! Mert kiválasztá magának az Úr Jákóbot (jelentése: aki a másik helyére lép), Izráelt (héb. Jisrael: Isten harcosa) a saját örökségéül” (Zsolt. 135,3-4)

Pál apostolon keresztül hangzik a kijelentés arrról, hogy ki Isten harcosa: „Egy harcos sem elegyedik bele a mindennapi élet dolgaiba (gondjaiba); hogy megnyerje annak a tetszését, aki őt harcossá avatta” (2 Tim. 2,4)

  A Szent Szellem figyelmeztetése: „… senki ne dicsekedjék [kérkedjék; hencegjen] emberekkel, mert minden a tietek

Akár Pál (kis vagy kicsi), akár Apollós (Apolló által adott), akár Kéfás (kő; szikla), akár világ [g. koszmosz: világegyetem; világmindenség; a teremtett világ (azaz: az angyalok és emberek együtt)] akár élet [g.(dzóé): Itt: a fizikai, vagy biológiai élet] akár halál, akár jelenvalók (jelenlegi), akár következendők, [eljövendők; bekövetkezendők] minden a tiétek

Ti  pedig Krisztusé [vagytok] Krisztus pedig Istené” (1Kor. 3,21-23)

http://awme.hu/2011/05/egy-szo-ereje-napi-inspiracio-majus-13/

Máté 14:29

Mire ő így szólt: “Jöjj!” Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a vízen, és Jézus felé ment. (Máté 14:29)

“Gyere”, szólt az, Aki minden dolgot teremtett (János 1:3). Ennek az egyetlen szónak éppoly ereje volt, mint a Teremtéskor elhangzott szavaknak. Péter hullámokon járt az Úrtól származó szó erejével. Hasonlóan, bármely szó, amelyet Isten szól hozzánk, magában hordozza azt az erőt és kenetet, ami beteljesítheti azt, ha felszabadítjuk hitünk és cselekedetünk által.

Nemcsak Isten erejéről szükséges tudnunk azonban, hanem Isten erejének hatalmas voltáról, sőt, Isten erejének túláradóan hatalmas voltáról is. (Efézus 1:19.) Isten erejének túláradó nagysága felénk irányul. Ez azt jelenti, hogy értünk van és a javunkra szolgál. Semmit nem használ, ha tudjuk, hogy Isten erővel rendelkezik, ha nem hisszük el, hogy értünk van ez az erő. Isten hatalmas ereje azok számára hatékony, akik hisznek. Hinnünk kell, hogy elfogadhassunk, mivel ha kételkedünk, akkor nélkülözünk.

Minden kritika ellenére – ami Pétert érte – a vízen járt. Bár a többi tizenegy tanítvány látta Jézust és Pétert a vízen járni, nem vettek részt ebben. Isten csodájának elfogadásában az egyik fontos lépés, hogy az ember elhagyja a természetes erőforrásainak biztonságát(kiszállás a hajóból), és abba a helyzetbe tegye magát, ahol Isten csodája kell a megtartáshoz.

Isten nem személyválogató. (Róma 2:11.) Bármely tanítvány járhatott volna a vízen, ha kérik, és kiszállnak a hajójukból. Hajóban rejtőzködsz, félsz kilépni és Isten túláradó erejében járni, abban az erőben, ami érted van? Ma van az a nap, amikor megteheted a hit lépését és bízhatsz benne a szükséges csodádért.